Az AgriForValor projekt keretében 2017-ben készült egy kérdőíves felmérés, “Igények és korlátozó tényezők felmérése a technológiai innovációk megvalósíthatóságának szempontjából” címmel.
A kérdőív kitöltésének és kiértékelésének célja az volt, hogy az AgriForValor projekt azonosítsa és elemezze a mezőgazdasági melléktermékként előálló biomassza hasznosítását célzó technológiai innovációkkal kapcsolatos ismeretanyag iránti igényeket, beleértve az üzleti vonatkozásokat, a kutatás-fejlesztési eredmények és jó gyakorlatok helyi szintű megvalósítását gátló tényezőket, a fenntartható biomassza-értékláncok kialakítását megnehezítő tényezőket, de az általánosságban feltett kérdéseknek köszönthetően a vállalkozások innovációhoz való viszonyáról is képet kaphatunk a válaszok alapján.
A biomassza-alapú iparágakban elsődleges szempont, hogy az innovatív technológiák bevezetése gazdaságilag ésszerű legyen. A válaszadók kétharmada gondolja, hogy az innováció kockázatos, viszont 95%-uk szerint kockázatos az innováció mellőzése, és egyikük sem minősítette a kockázatmentességet a sikeres innováció feltételeként.
A válaszadók többsége szerint a finanszírozási lehetőségekhez jutás, a piaci és üzleti lehetőségek feltérképezése és a megfelelő technológia kiválasztásához szükséges szakértői támogatás a leginkább fontos tényezők ahhoz, hogy a meglévő ötlet, fejlesztés alatt levő technológia közelebb jusson a piacra jutáshoz. Ezeken felül szintén fontosnak ítélték meg az adott technológiával kapcsolatban elérhető legújabb ismereteket, az üzleti tervezést az adott technológiára vonatkozóan, valamint a tesztelési lehetőségekhez való hozzáférést.
Kedvező feltételeket és gazdaságos megtérülést biztosító üzleti terv meglétét feltételezve a válaszadók fele lát lehetőséget egy új, melléktermékeket hasznosító technológia bevezetésére saját tevékenységén belül, akiknek kétharmada valamilyen jövedelmezőségi, megtérülési vagy egyéb feltétel teljesülését várná el ehhez. A bevétel-növekedés elsődleges szempontnak bizonyult arra a kérdésre adott válaszokat értékelve, hogy mely esetben lennének elégedettek egy új technológia működtetésével és tartanák azt hosszú távon üzemeltethetőnek. Ugyanakkor a működési költségek csökkentése, az új termékek fejlesztésének és új piacok elérésének elősegítése, a tevékenység (így egyúttal a helyi mezőgazdasági/erdészeti termelés) környezeti hatásainak csökkentése szintén az új technológia bevezetésének elvárt hatásai között szerepelt.
Az innovációs és technológia-transzfer tevékenységek legfontosabb gátló tényezői a felmérés szerint a belső (cégen belüli) finanszírozás hiánya, a kutatás és az ipar közti bizalmi viszony hiánya, valamint hogy a politikai/ jogszabályi környezet nem kellőképpen támogató. A kutatás és az ipar közti kommunikáció hiánya, a túlságosan magas költségek és az engedélyezési, jogszabályi követelményekből eredő akadályok, elhúzódó engedélyeztetési és adminisztratív folyamatok szintén komolyan gátolják az innováció folyamatát.
Sok innovációs eredmény nehezen fejezhető ki megtérülési adatokkal, a bevételhez és a profithoz kapcsolódó közvetlen mutatók nem feltétlenül a használhatók a legjobban annak eldöntésére, hogy egy innovációs stratégia jól működik –e. Az ezzel kapcsolatban feltett kérdésre adott válaszok alapján egy innováció teljesítményének megítélésére a válaszadók szerint leginkább az szolgálhat, hogy új piacok kiépítését teszi lehetővé, illetve elmozdulást eredményez a „nulla hulladék kibocsátás” irányába. Ez az eredmény azt támasztja alá, hogy a gazdaságossági és a környezetvédelmi szempontokat egyaránt figyelembe kell venni az innovációs folyamat tervezése és megvalósítása során.
Tapasztalataink azt mutatják, hogy egy új technológia alkalmazhatóságát alapvetően befolyásolja, hogy rendelkezésre állnak -e azok a szakemberek, akik ismerik, értik a technológiát. Ez a kérdés azért is fontos, mert a termék értékesíthetőségét is meghatározza, hogy van -e a piacon az üzemeltetésre alkalmas szakember....
TovábbAz Alapítvány folyamatosan keresi a kapcsolódási lehetőségeket mind kutatási intézményekkel, melyek ipari körülmények között is használható eredmények elérését tűzik ki célul, mind innovatív vállalkozásokkal, melyek fontosnak tartják az alkalmazott kutatáson alapuló új technológiák bevezetését. ...
TovábbAz AgriForValor projekt keretében 2017-ben készült egy kérdőíves felmérés, “Igények és korlátozó tényezők felmérése a technológiai innovációk megvalósíthatóságának szempontjából” címmel. ....
TovábbA pályázati támogatások jelentős támogatást nyújthatnak az innovatív kezdeményezések megvalósításában. ....
Tovább
A workshop-ok és szakmai ismeretterjesztő rendezvények szervezése igen hatékony eszköz lehet Alapítványunk célkitűzéseinek megvalósítása során, feltéve, hogy sikerül a megfelelő előadók meghívása mellett a megfelelő összetételű közönséget megszólítani, és interaktív módon bevonni az adott téma...
TovábbA Lavina Alapítvány 2017.11.28-án szakmai ismeretterjesztő rendezvényt szervez agrár-szakképzési témában, „A megfelelően képzett munkaerő szerepe az agrárágazat hatékonyságának javításában – Egy asztalnál a precíziós gazdálkodási ismeretek hasznosítói, átadói, alkalmazói” címmel. A rendezvény célja a precíziós gazdálkodással kapcsolatos ismeretterjesztő tevékenység, ezen belül különös tekintettel az alábbi témákra: mezőgazdasági termelők és potenciális munkavállalóik, a középiskolai tanulók közti
2017. 11. 09. Az alábbi cikk a Délmagyarország 2017.10.28-i számában jelent meg:
2017. 02. 20. Az AGRIFORVALOR projekt az EU Horizon 2020 programjának támogatásával jött létre. Célja a kutatás-fejlesztési, innovációs szektor és a piaci cégek közti kapcsolat megerősítése erdészeti és mezőgazdasági szereplők bevonásával. A résztvevők olyan partnerhálózatot alakítanak ki, amely a mezőgazdaságban, az erdészetben és a faiparban melléktermékként képződő biomassza hasznosításán fáradozik. A konzorcium magyar partnereinek koordinátora