Gazdálkodó, kutató

Az AgriForValor projekt keretében 2017-ben készült egy kérdőíves felmérés, “Igények és korlátozó tényezők felmérése a technológiai innovációk megvalósíthatóságának szempontjából” címmel.

A kérdőív kitöltésének és kiértékelésének célja az volt, hogy az AgriForValor projekt azonosítsa és elemezze a mezőgazdasági melléktermékként előálló biomassza hasznosítását célzó technológiai innovációkkal kapcsolatos ismeretanyag iránti igényeket, beleértve az üzleti vonatkozásokat, a kutatás-fejlesztési eredmények és jó gyakorlatok helyi szintű megvalósítását gátló tényezőket, a fenntartható biomassza-értékláncok kialakítását megnehezítő tényezőket, de az általánosságban feltett kérdéseknek köszönthetően a vállalkozások innovációhoz való viszonyáról is képet kaphatunk a válaszok alapján.

A biomassza-alapú iparágakban elsődleges szempont, hogy az innovatív technológiák bevezetése gazdaságilag ésszerű legyen. A válaszadók kétharmada gondolja, hogy az innováció kockázatos, viszont 95%-uk szerint kockázatos az innováció mellőzése, és egyikük sem minősítette a kockázatmentességet a sikeres innováció feltételeként.
A válaszadók többsége szerint a finanszírozási lehetőségekhez jutás, a piaci és üzleti lehetőségek feltérképezése és a megfelelő technológia kiválasztásához szükséges szakértői támogatás a leginkább fontos tényezők ahhoz, hogy a meglévő ötlet, fejlesztés alatt levő technológia közelebb jusson a piacra jutáshoz. Ezeken felül szintén fontosnak ítélték meg az adott technológiával kapcsolatban elérhető legújabb ismereteket, az üzleti tervezést az adott technológiára vonatkozóan, valamint a tesztelési lehetőségekhez való hozzáférést.
Kedvező feltételeket és gazdaságos megtérülést biztosító üzleti terv meglétét feltételezve a válaszadók fele lát lehetőséget egy új, melléktermékeket hasznosító technológia bevezetésére saját tevékenységén belül, akiknek kétharmada valamilyen jövedelmezőségi, megtérülési vagy egyéb feltétel teljesülését várná el ehhez. A bevétel-növekedés elsődleges szempontnak bizonyult arra a kérdésre adott válaszokat értékelve, hogy mely esetben lennének elégedettek egy új technológia működtetésével és tartanák azt hosszú távon üzemeltethetőnek. Ugyanakkor a működési költségek csökkentése, az új termékek fejlesztésének és új piacok elérésének elősegítése, a tevékenység (így egyúttal a helyi mezőgazdasági/erdészeti termelés) környezeti hatásainak csökkentése szintén az új technológia bevezetésének elvárt hatásai között szerepelt.
Az innovációs és technológia-transzfer tevékenységek legfontosabb gátló tényezői a felmérés szerint a belső (cégen belüli) finanszírozás hiánya, a kutatás és az ipar közti bizalmi viszony hiánya, valamint hogy a politikai/ jogszabályi környezet nem kellőképpen támogató. A kutatás és az ipar közti kommunikáció hiánya, a túlságosan magas költségek és az engedélyezési, jogszabályi követelményekből eredő akadályok, elhúzódó engedélyeztetési és adminisztratív folyamatok szintén komolyan gátolják az innováció folyamatát.
Sok innovációs eredmény nehezen fejezhető ki megtérülési adatokkal, a bevételhez és a profithoz kapcsolódó közvetlen mutatók nem feltétlenül a használhatók a legjobban annak eldöntésére, hogy egy innovációs stratégia jól működik –e. Az ezzel kapcsolatban feltett kérdésre adott válaszok alapján egy innováció teljesítményének megítélésére a válaszadók szerint leginkább az szolgálhat, hogy új piacok kiépítését teszi lehetővé, illetve elmozdulást eredményez a „nulla hulladék kibocsátás” irányába. Ez az eredmény azt támasztja alá, hogy a gazdaságossági és a környezetvédelmi szempontokat egyaránt figyelembe kell venni az innovációs folyamat tervezése és megvalósítása során.